Bence úgy focizott, ahogy csak ő tudott… ahogy csak Rakaczki Bence képes. Ahogyan úgy is beszélgetett, játszott, élt, ahogyan csak ő volt képes…, ahogy Bence tette. Fel is figyeltek rá mindenütt, ahol csak járt: családban, baráti körben, iskolában és a sportpályán egyaránt. Mert volt valami megragadó egyszerűség, valami tiszta őszinteség abban, ahogy közöttünk létezett.

Nagyon kedvelem - és sok helyen hivatkoztam is már rá - azt a karkötőt, amit keresztény körökben osztogattak egy időben. Négy betű található rajta: WWJD: „What would Jesus do?” azaz: „Mit tenne Jézus?” Azt gondolom, Bence nagyon sokszor feltette magában ezt a kérdést: Mit tenne most Jézus a helyemben? És ma már elmondhatjuk: meghallotta a választ és követte is erejéhez mérten.

Tudom, hogy Bence milyen sokat elért a foci terén és milyen ígéretes volt a jövője. Én mégsem arra vagyok a legbüszkébb, amit a sportban vagy bárhol máshol elért. Hanem arra, hogy ugyanaz a valaki volt mindenkivel szemben, minden helyzetben. Hogy nem játszott szerepet, nem viselt álarcot, nem voltak kisstílű húzásai, nem önös érdekei vezették, nem használta fel és ki környezetét. Mert Jézus sem tette. Ugyanaz a valaki maradt, aki egyszer rábízta életét az Úrra. És Isten elfogadta őt. És Bence figyelt rá…

Szólj hozzá a DVTK hivatalos facebook oldalán!